Az euró magyarországi bevezetése hogyan hat majd a devizahitelekre?

 

Amikor Magyarország csatlakozik az euróövezet országaihoz és a forint helyett hivatalos fizetőeszköz az euró lesz, az euróhitelek árfolyamkockázata azonnal megszűnik, mert az árfolyamrögzítés időpontjától az euró/forint árfolyam már nem változhat. Az euró bevezetésével az átváltással járó költségek is megszűnnek, mert az euróhiteleket nem kell többé forintra átszámítani.

 

Két dolgot azonban ma még nem tudni.

 

• Az egyik, hogy milyen lesz az a csatlakozási árfolyam, amelyen a forinthiteleket – mint minden más forintban kifejezett tartozást és követelést is – euróra váltják át. Az árfolyamrögzítés eredményeként akár állandó nagyobb törlesztő részlet is kialakulhat, amennyiben a csatlakozáskori forintárfolyam magasabb a hitelfelvétel időpontjában érvényes árfolyamnál.
• A másik kérdés az, hogyan alakul majd az euróövezet kamatszintje. Ha növekedni fog, akkor az euróhitelek drágulnak, és a most felvett, változó kamatozású euróhitelek kamata is növekedni fog.

Más devizák, például az USA-dollár vagy a svájci frank esetében a devizahitelek árfolyamkockázata továbbra is fennmarad.

 

Devizahitel előtörlesztése esetén mire kell különösen figyelni?

 

A devizahitel sajátosságánál fogva az előtörlesztéskor fennálló tartozást a bank az adott deviza éppen aktuális eladási árfolyama szerint állapítja meg. Azaz gyenge forint esetén magasabb, erős forint esetén alacsonyabb lesz az előtörlesztés összege.

 

Az előtörlesztés összegének megfizetése és a hitelszerződés bank által történő tényleges lezárása között általában egy-két hét eltelik. Ezidő közben is bekövetkezhet még árfolyamváltozás. Ezen árfolyamkockázat áthidalására számos bank zárol egy meghatározott összeget az ügyfél számláján, amiből ki lehet majd egyenlíteni a közbenső árfolyamváltozás miatti különbséget. Az előtörlesztésnél érdemes tehát ezzel is számolni.

 

Devizahitelnél miért változik a törlesztőrészletek összege?

 

Devizahitelek esetében a törlesztőrészletek összege több okból is változhat, például:

 

• ha változik az adott deviza (pl. svájci frank vagy euró) forintban kifejezett árfolyama (árfolyamkockázat),
• ha változik az adott deviza irányadó kamata (a Svájci Nemzeti Bank vagy az Európai Központi Bank alapkamata) és emiatt a hitelnyújtó megváltoztatja a szerződéses kamatot (kamatkockázat),
• vagy – mint forinthitelek esetében is – ha változik a hitel kezelési költsége.

Elsősorban ezen összetevők változásának megfelelően állapítják meg az új törlesztőrészleteket.

 

Devizahitel vagy forinthitel?

 

A devizahitelek népszerűségének oka az, hogy kamatuk alacsonyabb a forinthitelek kamatánál, hiszen így alacsonyabb a törlesztőrészlet is.

 

A forint jelentős árfolyamgyengülésének kell bekövetkeznie ahhoz, hogy a devizahitel törlesztőrészlete elérje az ugyanolyan összegű forinthitel törlesztőrészletét.

 

A gond abból adódhat, ha nem számol előre a törlesztőrészlet növekedésének lehetőségével és nincs tartaléka a devizahitel akár hosszú távon is megemelkedett törlesztőrészletének fizetésére.

 

Mennyi a Magyar Nemzeti Bank, a Svájci Nemzeti Bank és az Európai Központi Bank irányadó kamatlába?

 

Utolsó frissítés dátuma: 2009. február 2.

 

A Magyar Nemzeti Bank alapkamata jelenleg: 9,5 % (2009. január 20-tól)

A Svájci Nemzeti Bank alapkamata jelenleg: 0,5 % (2008. december 11-től)

Az Európai Központi Bank alapkamata jelenleg: 2 % (2009. január 21-től)

 

 

Mikor érdemes devizában eladósodni, azaz devizahitelt felvenni?

 

Érdemesebb akkor felvenni devizahitelt, amikor a forint árfolyama gyenge. A forint árfolyam-alakulását több tényező befolyásolja és a változás szinte folyamatos, értelemszerű azonban, hogy gyenge forinthoz képest az árfolyam nagyobb valószínűséggel fog erősödni vagy legalábbis nem romlik számottevően. Így a gyenge forint mellett felvett devizahitel törlesztőrészlete is valószínűbb, hogy csökken, mint nő, de legalábbis nem változik.

 

Milyen gyakorisággal változhat a devizahitel tölesztőrészleteinek nagysága?

 

A törlesztőrészletek alakulása függ egyrészről a szerződésben rögzített kamatperiódustól, illetve az adott deviza forintban kifejezett árfolyamától, amely változások nem feltétlenül egy időpontban érvényesülnek a törlesztőrészletekben.

 

A kamatperiódust a bankok általában negyed-, fél-, egy- vagy ötéves időszakokra állapítják meg, ehhez mérten a bank a hitel kamatát csak negyed- vagy félévente, évente vagy ötévente módosíthatja, függetlenül attól, hogy milyen események történnek közben.

 

Ugyanígy az adott deviza forintban kifejezett árfolyamának változása is csak meghatározott időközönként (pl. havonta vagy negyedévente) érvényesül a törlesztőrészletben.

 

 

UGRÁS AZ ELÉRHETŐSÉGEIMHEZ!

 

Forrás: PSZÁF Pénzügyi SZervezetek Állami Felügyelete www.pszaf.hu

Oldal: Fontos tudni: Devizahitelekről!
Fejes Mariann tanácsadó oldala - © 2008 - 2024 - hiteless.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat